,,Mayerling...nyugodt és békés. Különösen tavasszal,, - Ezeket a szavakat halljuk a Rudolf musical egyik jelenetében...de vajon télen is ilyen békés? Mondjuk úgy Január 29-én és 30-án? Nem hinném, főleg, ha a Bécs meletti falucska vadászkastélyát két személy nem élve hagyja el. Ez a két személy történetesen az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Rudolf koronaherceg és ifjú szeretője, a tizenhét éves Mary Frein Vetsera baroness. Mi történt velük? Megölték őket?...nem, önként haltak meg, és szerelemben egyesültek örökre. De egy kicsit bővebben járjuk körül ezt a témát! Ebben pár idézet is segítségünkre lesz...no persze meg képek is!
Egy kép így rögtön a legelején, hogy tudjátok ,hogyan is néztek ki és el tudjátok képzelni őket ebbe a szövevényes históriába, esetleg a hölgyek Máriaként gondolkozzanak, a férfiak pedig Rudolfként!:)

Rudolf koronaherceg 30 éves volt. Korát meghaladó politikai tudással rendelkezett. Szerette az újításokat...próbált szembeszálni apjával, a hatalmas birodalom császárával, Ferenc Józseffel és próbált anyjához,, a világszép Erzsébethez közeledni. Nagyon hasonlók voltak édesanyjával, de Sisi mégis eltaszította. Apja dühét egyre csak fokozták a lázító újsácikkek, ami a Monarchiát úgy tünteti fel, mint idejét múlt pompa. Rudolf gyenge és beteges volt már gyermekként is. Nőügyeiről, az egész birodalomban suttogtak. Bár elvette Stefánia hercegnőt, nőügyei úgyanúgy folytatódtak. Egy kislánya született feleségétől, Erzsébet (Erzsi). Egyik szeretője Mitzi Kaspar volt, akit legjobb barátjának tekintett. Mikor rokona, Marie Llarisch grógnő bemutatta neki a fiatal és életvédám ,,kislányt,, Máriát, -mint a tündérmesékben- egymásba szerettek, vagy legalábbis vonzódtak egymáshoz. Egyre komolyabbra fordult kapcsolatuk. Rudolf egy gyűrűt ajándékozott Marynek, amibe -ha jól emlékszem- a következő volt vésve: SZERELEMBEN EGYESÜLNI MINDHALÁLIG. A két fiatal sokszor foglalkozott a halál gondolatával...míg egyszer gondolatuk valósággá vált. 1889. január 29-én a Bécshez közeli Mayerling vadászkastélyába hajtottak.

,,Senki se engedj be a szobámba, még magát a császárt se!,,- hagyta meg inasának, Johann Loscheknek Rudolf főherceg, szerdán hajnalban, nem sokkal két óra elött, mikor hálószobájába visszavonult. 1889. január 30-a volt. A szolga arra vélte a felszólítást, hogy a trónörökös kettesben akar lenni új szeretőjével, a 17 éves, érzékien szép Vetsera Mária bárónővel. Rudolf és a bárónő hétfő délután érkezett a Bécstől 18 kilóméterre lévő mayerlingi császári vadászkastályba.
Reggel fél hétkor Rudolf fölébresztette Loscheket és meghagyta neki, hogy egy órán belül legyen asztalon a reggeli, majd újra visszavonult hálószóbájába. Fél nyolc és fél kilenc között az inas hiába kopogott többször is a hálószoba ajtaján, választ nem kapott. Rosszat sejtve Hoyos grófért és Coburg hercegért rohant. Amikor azok ráparancsoltak, hogy törje föl az ajtót, kibökte a titkot: a főherceg nincs egyedül, Vetsera bárónő is a szobában van. 

Az inas fejszét kerített és lyukat vágott az ajtón. A látványtól meghűlt ereikben a vér. A trónörökös és Mária, teőtől talpig felöltözve, holtan feküdtek az ágyon - a lány egy szál rózsával a kezében; szeretője félig ülve, s az ágy mellett álló asztalka felé fordulva, melyen egy tükör volt. Rudolf gólyót röpített Mária fejébe, majd a tükör segítségével célozta meg önmagát. Egybekeveredett vérük még meg sem száradt a lepedőn.

Ezután már ismerjük a történteket...amikor Bécsbe érkezett Rudolf halálhíre, Erzsébet császárné közölte Ferenc Józseffel. A koronaherceg halálhíre nem öngyilkosságként érkezett, hanem úgy, hogy Mária megmérgezte Rudolfot, majd megölte önmagát is. A császár csak csütörtökön, január 31-én tudta meg az igazságot: Rudolf öngyilkosságot követett el Vetsera Máriával.
Sisi összeomlott, hátralévő életében hibáztatta magát, hogy nem tudta fiának megadni azt a szeretetet és figyelmet megadni, amire Rudolf vágyott.

Most eleget beszéltünk Rudolfról, jöjjön Mary!
A ,,szalonképtelen,, holttest
A császár csak január 31-én, csütörtökön reggel tudta meg fia halálának valódi okát. A megdöbbenésen pillanatok alatt túltéve magát két gyors és megmásíthatatlan döntést hozott. Előszőr: bármit szónának is a papok, Rudolfnak kifogástalan egyházi temetést kell kapnia. Másodszor: Vetsera Mária holttestétől minnél hamarabb meg kell szabadulni; nevének és személyének teljes mértékben feledésbe kell merülnie.
Elkerülendőnazt, hogy az illetéktelenek fölfigyeljenek a másik halálesetre, a vadászkastélyba nem küldtek halottaskocsit. Ehelyett mária két nagybátyja ment kocsin mayerlingbe a halottért. Arcáról lemosták a rászáradt vért, felöltözették kabátba, kalapba, és a már megmerevedett holttestet kétoldalt karon fogva ,,kitámogatták,, a kastélyból. A kocsin a két nagybácsi közrefogta a halottat. Egy seprűnyelet dugtak hátul a ruhája alá, hogy ne bukjon előre, míg megteszik a rövid utat a heiligenkreuzi kolostorig, ahol a lányt, Rudolftól távol, el akarták temetni. Egy várakozó rendőr később leírta megdöbbenését: 

,, Épp amikor a toronyóra éjfélt ütött, megláttam egy hintót - nem a halottaskocsit, amire számtottam. Amint a sötétben előrébb láptem, hogy megnézzem ki az, pokoli látomásom támadt. Két úriember között, a hátsó ülésen Vetsera Mária ült eyenesen, felöltözve. És mégis az volt a benyomásom, hogy nem él!,,
A titkos temetés végeztével az esemény biztosításáért felelős tiszt rejtjelzett táviratot küldött Bécsbe: ,,Minden elrendezve.,, Halotti bizonyítványt nem adtak ki, csupán a plébánia halottnyílvántartásába vezették be hetekkel később a bárónő halálának tényét. Ferenc József birodalmában soha többé nem jelnhetett meg nyomtatásban ez a név.

Több elmélet is szárnyra kapot e sok év folyamán. Valószínűleg azonban soha sem fogjuk megtudni igazából, hogy milyen esmények vezettek a kettős tragédiához 1889. január 30-án.

Saját írás!
Copyright 2009 - 2010. vagoberni.gportal.hu (Romyy)